17 február 2011

Két hetesen...azaz végre összerázódott a család!!!!!

Sziasztok!!!
Legelőször is, szeretném megköszönni a sok-sok kedves
hozzászólást, jókívánságokat. Nagyon-nagyon jól esett, hogy ennyien gondoltatok
ránk.
Tehát röviden:
2011. 02.03.-án 11 óra 40 perckor megszületett Poós Ádám,
52 centivel és 3100 grammal.
Álomgyerek: alszik sokat, eszik eleget, sír néha-néha.
Gondolom ezt majd kinövi hamarosan. :D













Az első hét káosz volt, még a gépet sem kapcsoltam be, nem találtam
a helyemet se itthon, se a világban.
Hol ezért sírtam, hol azért sírtam, örömömben, hogy van két csodás gyerekem,
hol világvégehangulatban, hogy fogom én ezt az új helyzetet megoldani???
Persze ez betudható a hormonoknak is, de az érzés az ott van a lelkemben és néha
nem tudok mit kezdeni vele. Kell még egy kis idő, azt hiszem...

Dávidot picit megviselte a kistesó megérkezése: 
dacos lett, elkezdett pöszíteni
(ami baromira zavar, mert másfél éves kora óta gyönyörűen beszél)
de megpróbálok nyugodt és higgadt maradni, ami bizony nem könnyű.
Arra jöttem rá, most lettem igazán Anya, Szülő, felnőtt ember.
Egy gyerek nem gyerek (persze ez így nem teljesen igaz)
Beosztani az időt, hogy jusson idő mindenre, mindenkire és most
nem a takarításra, főzésre gondolok, csak szigorúan a családra.
Ez az igazi kihívás. Minden elismerésem a több gyerekes anyukáknak és apukáknak.
Most már a saját bőrömön tapasztalom meg ezt.

De így a második hétre normális családi életünk lett.
Egy hétbe telt, hogy kialakítsam a mindennapi rutint, vagy legalábbis
megpróbáljam, most úgy néz ki jó úton járok.
Remélem így is marad...
Dávid imádja a testvérét, csak nem érti, miért nem játszhat még vele.?
Kell idő neki is, hogy testvérré váljon.
De bízom benne, támogatom, még ha nehéz is a dacosságát kezelnem.
Minél több időt próbálok vele kettesben eltölteni, játszani, beszélgetni, éreztetni vele, hogy 
ugyanúgy szeretem, mint Ádám születése előtt.
Kíváncsi vagyok, másoknál ez hogyan történt??? 

Nagyon szép napot mindenkinek!!!


22 megjegyzés:

  1. Ó gyönyörű baba! Köszönöm, hogy láthattam. Még néhány hét és teljesen természetes lesz. :) Nálunk Timi már 7 éves volt mikor Bence született, szóval jóval könnyebb dolgom volt eleinte, mert ő már megértette mi történik. De összességében mondhatom, valahogy könnyebben, gyorsabban helyrerázódtunk lelkileg-fizikailag is a második után, pedig sírós és nemalvós volt. Első babánál (aki pedig szelíd és sokat alvós volt) úgy éreztem, hogy megfordult a világ, a másodiknál zajlott tovább az életünk, ahogy addig, csak kicsit több energiát kívánt.
    Sok energiát kívánok Neked is! :)

    VálaszTörlés
  2. ÓÓÓÓÓ, de gyönyörű a kisfiad!!!! Mindkettő persze! Sok erőt és boldogságot nektek! Nálunk rém nagy féltékenység és harc volt a fiúk között, de már jó barátok. Igaz, nem régóta. :D :D

    VálaszTörlés
  3. Congratulations ! What a gorgeous baby !

    VálaszTörlés
  4. Gyönyörű gyermekeid vannak! Légy büszke rájuk! Meglátod, minden vissza fog rázódni a rendes kerékvágásba, de valóban nem lesz már semmi sem olyan, mint régen. Ám ez az új helyzet jó!
    Puszi!

    VálaszTörlés
  5. Gyönyörű kisbaba Timó!!! Gratulálok! És sok erőt és kitartást. Igazat adok neked...egy gyerekkel nem igazi kihívás a napi rutin és a család, kettővel már az, de szerintem ha lenne harmadik semmivel sem lenne nehezebb, bár én ezt már nemigen próbálom ki. :)
    Nálunk úgy történt, hogy Zsombi nagyon várta a kistesót, minden este beszélgetett a pocakomnak, hallgatóztunk be, de amikor megszületett az öcsi 2 hétig tudomást sem vett róla, nézett rá, közben rángatott, hogy menjek játszani... Időbe telt neki mire rájött, hogy ez a tesó oké, megszületett, de itt is marad örökre. Szóval annyira mégse buli. Andor másfél éves már. Most kezdenek egymással is játszani, kergetőznek, legóznak, de az esetek 90 százalékában egymást 'gyilkolják' féltékenység mind a két oldalról óriási, de úgy érzem kezd simulni a dolog.
    Az biztos ha az egyiket megpuszilom ölelem a másikat sem szabad kihagyni...

    Gyönyörű családod vagy Timó! Biztos vagyok benne, hogy te is megbirkózol a nehezével és fogod tudni értékelni a szép pillanatokat, mert olyanból azért van bőven. :)

    VálaszTörlés
  6. De jó sok fotót hoztál nekünk, itt gyönyörködök, közben pedig arra gondolok, engem is hogy megviselt anno Petra születése, utána én is nagyon érzékeny és sírós voltam. Biztos nagyon új ez a helyzet, én még ugye nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy helyére kerülnek a dolgok idővel! Örülök nektek! Puszi!

    VálaszTörlés
  7. Gyönyörű baba gratulálok!!

    VálaszTörlés
  8. Mennyi csodaszép fotó! Van egy-kettő amit meg is könnyeztem. Az a mosolygós teljesen levett a lábamról. És jönnek az emlékek. Megértelek örömödben is és kétségbeesésedben is. Majd ha a harmadik jön, már megy minden rutinból :)))
    A legjobbakat kívánom neked és a már nem is olyan kicsi családodnak!

    VálaszTörlés
  9. Szia Timó! Először is sajnálom, hogy én lemaradtam erről a két hétről - tiszta hülye vagyok! :( Szóval most gratulálok tiszta szívemből. Gyönyörű a kis Ádám, szép kerek baba :)

    Örülök, hogy jól vagytok. Ne stresszeld magad a dolgok menetén, biztos kialakulnak maguktól is. Szerintem Dávid miatt se aggódj. Ha az ő lelkében is helyére kerülnek a dolgok, elhagyja majd a pöszeséget is. Csenge pl. elkezdett cumizni újra (3 évesen), mikor hazavitték a kistesót. Így fejezte ki, hogy ő is kisbaba, vele is ugyanannyit kell törődni. Aztán mikor megszokta, hirtelen el is felejtette a cumit :)

    Sok boldogságot nektek! Szokjátok egymást.
    Puszi

    VálaszTörlés
  10. Gratuálok gyönyörű mindekét gyerkőc! Hidd el hamar túl leszel rajta, csak az első három hónap ilyen húzós! (hi,hi,hi...) utána már tényleg sokkal könnyebb lesz. A hormonok is visszaállnak és te is jobban érzed majd magad!
    Szuper fotókat készítetettek! Remélem hamarosan személyesen is megcsodálhatom a kis herceget! :)

    VálaszTörlés
  11. Gratulálok a csodaszép családodhoz! Sok-sok türelmet, boldog pillanatot, békés percet kívánok!!!!!

    VálaszTörlés
  12. Gratulálok,gyönyörű a baba,édesek,csodásak a fotók.Nálunk Patrik nagyon oda van egy kis tesóért,de nem tudom,képes lennék-e még rá(a korom miatt főleg) egy eleven gyerek mellett és ha tényleg lenne is,ő hogyan kezelné ezt a dolgot.Nehéz,új helyzet,új napi ritmus,minden más.Idővel kialakul biztos,kitartást és egészséget kívánok Nektek.

    VálaszTörlés
  13. Köszönöm, hogy láthattam a gyönyörű kisbabád! A Dáviddal közös képen is gyönyörűek!! Nálunk 14 és fél hónap különbség volt a fiúk között. Szerintem is a türelem (elsősorban önmagaddal szemben)a legfontosabb. Az meg, hogy a gyerekek között mindig is lesz "erőpróba", az szinte egészen biztos, de erre szükség is van a kis életükben.
    Meglátod milyen jó lesz nézni, amikor a három fiú egymásba kapaszkodva megy előtted az úton, vagy Ők hárman együtt játszanak, pihennek. Ezek lesznek azok a pillanatok, amikor elfelejted, hogy milyen kétségbeesett voltál, hányszor voltál kimerült, .....
    Szeretettel kívánok türelmet, egészséget és a többi jön magától!!

    VálaszTörlés
  14. Szia Timo!
    Klasszak a képek, kedvencem a mosolygós és a két alvós. Nagyon édes picinyeid vannak! Gratula még egyszer!
    Majd összeszoktok, ne aggódj! Nálunk a Somesz ennyit foglalkozott a Kevével: mikor hazavittük, ránézett, és azt mondta: jajj, de pici lába van és utána fél évig semmi! Utána utánozta, aztán utálta, mert a Keve mindent szétrombolt. Babás beszéd is volt, de nem foglalkoztunk vele. Ja és persze, majd ha jönnek a bébikaják, abból dupla adagot készíts, mert mindkettő kérni fogja. :) Mint Mörjike írta, dettó az van nálunk is, imádják és ölik egymást minden nap. De ez így van jól(?) :))
    Örülök, hogy kerek a világod! Puszi!

    VálaszTörlés
  15. Kedves Timo!

    Annyira szép kisfiad van! A képek alapján azt tudom mondani, hogy ne is törődj a pöszeséggel, meg a többivel, csak nézd minél többet ezeket a testvéri puszis képeket. Mindent elárulnak! Gyönyörű. Nekem annak idején azt mjondták, hogy az első másfél év a nehéz (nekem pontosan 2 év és 2 hét van Eszti és Peti között), és valahogy így is lett. Utána már tényleg tudnak együtt játszani, elkezdenek egyszercsak beszélgetni egymással. Én akkor mondtam azt, hogy megérte az előző másfél év minden nehézsége. Most a harmadiknál vannak gondjaim, eltelt 9 hét, és még mindig nem sikerült normális rutint kialakítani. De reménykedek, hogy ez is sikerülni fog, hiszen van két nagyon klassz "nagy" gyerekem, akik remélhetőleg segíteni fognak Daninak a beilleszkedésben. Ha abban nem, akkor meg legalább a rosszalkodásban :-)

    VálaszTörlés
  16. Szia Timo!

    Gratulálok a csemetéhez és ne aggódj, bele fogsz jönni a kétgyermekes anyaságba. Nálunk a fiúk közt két év korkülönbség van. Balázsom várta a tesót, de látszott rajta, hogy nem ilyen "pici" babát várt. Már rögtön játszani akart vele. Sok idő telt el, míg ezt feldolgozta, de a türelem és az időbeosztás segített. Mi napirend szerint éltünk, tudom valakinek ezt nagyon nehéz elfogadni. Minden nap ugyanolyan rituálé szerint zajlott. Aztán lassan összenőttek. :) Kitartást neked, bele fogsz jönni!

    VálaszTörlés
  17. Gyönyörűek vagytok!!!!!!!!!!!!!
    Bárhogy csinálod, hidd el, hogy jól csinálod! Nem tudod rosszul csinálni!
    Bővebben majd levélben.
    Millió ölelés Neked és immáron népes családodnak!

    VálaszTörlés
  18. Gratulálok nagyon! Csudaszép a kicsúr poronty, szép a kibővült család! Kívánom, hogy hamar magadra találja a hormonok ellenére is uralkodj minden káoszotok felett! Még szerencse, hogy a kis jövevény uriember és feleslegesen nem zaklatja a női nemet. :)

    VálaszTörlés
  19. Sok-sok erőt, türelmet kívánok Neked. S hiszem, hogy mindez sok boldogságot ad majd Neked. Csodálatosak a fotók. S amin a tesók együtt vannak, az olyan megható!

    VálaszTörlés
  20. Nagyon-nagyon csodaszépek vagytok mindannyian :)!!! Én a második után 3 hétig voltam házisárkány...Kara(4hó) meg a nyugis nagytesó után sírós hasfájós és beteges...de a miénk :))) és imádjuk. Glóri (2,5) aki amúgy halál szelíd kislány volt, eleinte rá se akart nézni, aztán édesen simogatta, puszilgatta, ,majd jött a durvulás- néha ütögeti, rugdossa, cibálja- mi meg csak nézünk tanácstalanul, hogy mit tegyünk? rengeteget foglalkozunk vele, együtt is, külön-külön is. De én is azt érzem amit írtál, hogy az egy-gyerekes léthez képest ez hatványozottan több erőfeszítést igyényel-de remélem megéri. Azért van amikor Glóri magától odaül és vigasztalja a tesót, meg énekel és mondókázik neki-ilyenkor azt érzem, van még remény:) Máskor meg odafekszik mikor szoptatok, hogy most ő szopizik, és már nyitogatja a száját :)...Sok boldogságot nektek!!!

    VálaszTörlés
  21. Gratulálok, csodaszépek vagytok! Sok erőt és kitartást kívánok:)

    VálaszTörlés
  22. I don't understand anything in your story above, but look at the pictures, its'a true beauty, what a lovely little one!!!

    Hugs,
    Jeanine

    VálaszTörlés